Amikor a Sony kiadta az A7R V-t, a fényképezőgép világ teljesen megőrült a hatalmas, 61 megapixeles szenzor miatt. Ez egy igazi szörnyeteg tájképfotózáshoz, stúdiómunkához, és akkor is, ha nincs teleobjektív kéznél, és szorosan be akarunk vágni. De szinte azonnal elkezdtem ugyanazt a kérdést kapni a barátoktól, akik frissítettek: „El kell adnom egy vesémet, hogy megvegyem a modern Sony G Master objektíveket, vagy használhatom a vintage üvegeimet?”

Teljesen jogos kérdés. A fotós rajongók mindig figyelmeztettek, hogy a modern, nagyfelbontású szenzorok „túllépik” a régi objektívek felbontását. Gyakran hallani, hogy egy 1970-es évekbeli manuális fókuszú fix objektív egy 61MP-es gépen olyan, mintha olcsó négyévszakos gumikat tennénk egy sportautóra. De tényleg ennyire rossz ez?

Nemrég sok régi objektívet próbáltam ki az A7R V-n, hogy megnézzem, mi történik a valóságban. Íme az őszinte igazság a vintage objektívek modern, nagyfelbontású szörnyekhez való adaptálásáról.

A „rossz” vintage objektív mítosza

Először is, tisztázzunk valamit: a vintage objektívek nem rosszak csak azért, mert régiek. Sok optikai formula, amelyet az 1960-as, 70-es és 80-as években terveztek, hihetetlenül éles, különösen a kép közepén. A fő különbségek az új és régi üvegek között leginkább a bevonatokban, a teljesen nyitott kontrasztban és a saroktól sarokig tartó tökéletesség hangsúlyában rejlenek. A modern objektívek klinikailag tökéletesek. A vintage objektíveknek karakterük van.

Azonban amikor egy vintage objektívet 61 megapixeles szenzorra adaptálsz, gyakorlatilag mikroszkóp alá helyezed. Ha az objektív kromatikus aberrációval küzd — azokkal az idegesítő lila és zöld színű szegélyekkel a nagy kontrasztú éleken — vagy ha a kép sarkai erősen elmosódnak, az A7R V lenyűgöző 61 megapixeles részletességgel fogja megörökíteni ezeket a hibákat.

Mi történik valójában a fotóiddal?

Szóval, hogyan néz ki ez a valóságban? Nagymértékben az objektívtől függ, de általában ezt várhatod, ha egy klasszikus üveget párosítasz egy hatalmas szenzorral.

A kép közepe tartja magát: Meglepő lehet, hogy egy klasszikus 50mm f/1.4 Nikon, Canon vagy Pentax objektív a kép közepén borotvaéles, még egy 61MP-es szenzoron is. Ha portrékat vagy utcai fotókat készítesz, ahol a téma viszonylag középen van, az A7R V gond nélkül megmutatja az egyes szempillákat egy 40 éves objektívvel, feltéve, hogy egy kicsit szűkítesz a rekeszértéken.

A sarkok elmosódnak: A sarkok viszont teljesen más történet. A nagyfelbontású szenzorok kegyetlenek az élesség szélén. Egy régebbi nagylátószögű objektív, mint egy vintage 24mm vagy 28mm, tökéletesen élesnek tűnhet egy 24MP-es gépen. De az A7R V-nél biztosan észreveszed a maszatolást és a lágyulást a kép szélein, néha még akkor is, ha f/8-ra szűkíted a rekeszt.

A mikro-kontraszt csökken: A modern objektívek fejlett, többrétegű tükröződésmentes bevonatokat használnak, amelyek azonnal ütős, magas kontrasztú képet adnak a gépből. A vintage objektívek általában régebbi, egyrétegű vagy korai többrétegű bevonatokkal rendelkeznek, ami kissé alacsonyabb kontrasztot eredményez, különösen, ha erős fényforrás van a képen. Őszintén szólva, én ezt nagyon szeretem. Ez leveszi az ultraéles „digitális él” hatását a hatalmas A7R V fájlokról, és sokkal organikusabb, filmesebb érzetet ad nekik.

Miért az A7R V a végső vintage objektív kamera

Annak ellenére, hogy a szenzor minden apró optikai hibát megmutat, őszintén hiszem, hogy a Sony A7R V az egyik legjobb fényképezőgép a vintage üvegekkel való fotózáshoz. És ez leginkább a gépváz érdeme, nem csak a szenzor mérete miatt.

Először is, az elektronikus kereső (EVF) ezen a gépen őrületes. Olyan hatalmas és nagyfelbontású, hogy a manuális fókuszálás könnyebb, mint valaha. Amikor az idősebb A7II-vel fotózok, a fókuszcsúcs néha találgatásnak tűnik. Az A7R V-nél a kereső olyan éles, hogy csak ránézek a téma szemére, és fizikailag látom, ahogy tökéletesen élesre áll.

Másodszor, a Sony beépített képstabilizátora (IBIS) igazi varázslat a régi objektívekhez. A vintage objektívek nyilván nem rendelkeznek optikai stabilizálással. De az A7R V-vel csak belépsz a menübe, kézzel megadod, hogy 50mm-es objektívet csatlakoztattál, és hirtelen az 1970-es évekbeli fix objektíved teljesen stabilizált lesz öt tengelyen. Ez teljesen megváltoztatja a régi teleobjektívek használatának élményét, például egy ősi 135mm f/2.8-at, amely egyébként kézből fényképezve remegős rémálom lenne fókuszálni.

A legjobb vintage objektívek nagyfelbontású szenzorokhoz

Ha a 61MP-es szenzornak a lehető legélesebb fényt akarod adni, érdemes olyan vintage objektíveket keresni, amelyek természetesen rengeteg részletet képesek megjeleníteni.

A vintage makroobjektívek szinte mindig optikai csodák. Olyan objektívek, mint a Micro-Nikkor 55mm f/2.8 vagy a Canon FD 50mm f/3.5 Macro kifejezetten a síkmezős élességre és a rendkívüli részletvisszaadásra lettek tervezve. Ha egy ilyet teszel az A7R V-re, el fogsz ájulni a tisztaságtól. Valóban versenyezhetnek a modern autofókuszos objektívekkel, amelyek tízszer annyiba kerülnek.

A 70-es és 80-as évekbeli teleobjektívek is meglepően erős teljesítményt nyújtanak. Az 85mm, 105mm és 135mm gyújtótávolságú optikai tervek gyakorlatilag évtizedekkel ezelőtt tökéletesedtek. Egy klasszikus Carl Zeiss Jena Pancolar vagy egy Pentax Super-Takumar ezekben a gyújtótávolságokban gyönyörűen fog megjelenni egy Sony vázon, elképesztő élességet adva ott, ahol számít, miközben a hátteret gyönyörű, vajszerű bokeh-vá olvasztja.

Hogyan állítsd be Sony fényképezőgéped az adaptált objektívekhez

Ha új vagy az objektívek Sony E-mount vázra való adaptálásában, van néhány beépített beállítás, amit mindenképpen meg kell változtatnod, hogy az egész élmény zökkenőmentes és élvezetes legyen.

• Kapcsold be a „Release w/o Lens” funkciót: Mivel a géped nem tud elektronikus kapcsolatot létesíteni egy teljesen manuális objektívvel, azt feltételezi, hogy nincs objektív csatlakoztatva. Ezt a beállítást be kell kapcsolnod a menüben, különben a gép egyszerűen nem engedi megnyomni a kioldógombot.
• Állítsd be a SteadyShot gyújtótávolságot: Lépj be a stabilizálási beállításokba, állítsd „Manuális”-ra, és add meg pontosan a vintage objektív gyújtótávolságát. Ha 100mm-es objektívet teszel fel, de a gép 28mm-nek hiszi, a szenzor túlkompenzál, és a kép erősen remegni fog.
• Személyre szabott fókuszcsúcs: A fókuszcsúcs kiemeli a nagy kontrasztú éleket a keresőben, hogy tudd, mi van éppen élesen. Én azt tapasztaltam, hogy a piros szín és a „közepes” szint a legjobb a nagyfelbontású EVF-hez az A7R V-n.
• Térképezd be a fókusz nagyítót: Rendeld hozzá a fókusz nagyító funkciót egy egyéni gombhoz, amit könnyen elérsz a hüvelykujjaddal. Ennek megnyomásával 5x vagy 10x nagyításban nézhetsz bele az EVF-be, hogy tökéletesen beállítsd a fókuszt a szemeken, mielőtt exponálsz.

A hibák elfogadása

Végül, ha klinikai, saroktól sarokig tartó tökéletességre vágysz, hogy óriásplakátra nyomtathass, akkor valószínűleg maradj a modern Sony autofókuszos objektíveknél. De a fotózás nem mindig a klinikai tökéletességről szól. Én vintage üvegekkel fotózok, mert azt szeretném, hogy a képeknek legyen lelke. Szeretem a furcsa fénycsóvákat, a ideges háttér elmosódást és a lágyabb, alacsonyabb kontrasztú átmeneteket.

Az A7R V 61 megapixeles szenzora nem rontja el a vintage objektíveket. Csak lehetővé teszi, hogy elképesztő részletességgel megörökítsd mindazokat a gyönyörű, különc optikai jellemzőket. Megkapod az analóg idők klasszikus megjelenését, keverve a mai dinamikatartománnyal, stabilizálással és akkumulátor-élettartammal. Ez tényleg a legjobb a két világból.

Ha kedvet kaptál, hogy kipróbáld ezt a tükör nélküli gépeden, nagyon ajánlom, hogy nézz körül néhány régebbi manuális fókuszú gyöngyszem között. A boltomban találsz egy szép válogatást megfizethető manuális fókuszú objektívből, vagy akár kereshetsz egy adott bajonett családot, például egy klasszikus Canon FD objektívet. Csak szerezz be egy egyszerű, olcsó mechanikus adaptert az E-mounthoz, vegyél egy vintage fixet, és nézd meg, miről szól a felhajtás.

Jó fotózást, és ne félj kísérletezni a régi üvegekkel, amelyek talán már a szekrényedben hevernek!