A téli fény őszintén szólva az abszolút kedvencem. A nap egész nap alacsonyan jár az égen, az árnyékok gyönyörűen elnyúlnak, és ha szerencséd van, hogy havat is kapsz, akkor gyakorlatilag egy hatalmas természetes reflektorod van, ami mindenfelé visszaveri a lágy fényt. De itt jön a hatalmas, frusztráló bökkenő: a téli időjárás egyszerűen utálja a fényképezőgép felszerelésedet.

Ha valaha is kimentél a dermesztő hidegbe, megkomponáltad a tökéletes havas tájat, és megnyomtad a zárat, csak hogy a fényképezőgéped hirtelen leálljon, pontosan tudod, miről beszélek. A filmes fotózás télen kicsit olyan, mint egy extrém sport. Az elemek gyors lemerülése, a film szó szerinti eltörése, és a belső kondenzációtól való rettegés miatt a dolgok hihetetlenül gyorsan elromolhatnak.

Az elmúlt néhány tél alatt jó néhány tekercset tönkretettem, és kemény leckéket tanultam a hóban. Szóval, mielőtt előkapnád a kedvenc 35mm-es felszerelésedet és kimenj a dérbe, beszéljünk arról, hogyan tarthatod életben a fényképezőgépedet, hogyan készíthetsz pontos expozíciókat, és hogyan óvhatod meg a filmedet, amikor leesik a hőmérséklet.

A nagy akkumulátor-lemerülés (és hogyan győzd le)

A legfőbb dolog, ami korán véget vet a téli fotós sétádnak, az egy lemerült akkumulátor. De itt a titok: az akkumulátorod valójában valószínűleg nincs lemerülve. Csak túl hideg van ahhoz, hogy működjön. Az akkumulátorok kémiai reakciókra támaszkodnak az energia előállításához. Amikor a hőmérséklet fagypont alá esik, ez a kémiai reakció nagyon lelassul. A fényképezőgéped ezt a feszültségcsökkenést teljesen lemerült akkumulátorként érzékeli, és leáll, hogy megvédje magát.

Ez különösen kegyetlen, ha egy 90-es évekbeli elektronikus kompakt gépet használsz. Ezek a kis motoros csodák erős áramlökést igényelnek a film előhúzásához, a vaku felpattanásához és az objektív kihúzásához. Hidegben teljesen tehetetlenek.

A megoldás valójában nagyon egyszerű: testmeleg. Amikor hidegben fotózom, tartok egy tartalék akkumulátort (vagy egy tartalék AA/AAA elemeket) a kabátom belső zsebében, a lehető legközelebb a testemhez. Amikor a fényképezőgépemben az akkumulátor lemerül, kiveszem, kicserélem a meleg zsebből származóra, és folytatom a fotózást. A „lemerült” hideg akkumulátort beteszem a meleg zsebembe, és húsz percen belül kiolvad, és varázslatos módon visszanyeri a töltését. Egész nap cserélgetheted őket így.

Ha kompakt gépet használsz, egyszerűen tartsd az egész gépet a kabátod alatt a képek között. Így az akkumulátor és a belső kenőanyagok is kellemesen melegek maradnak.

Vigyázz a törékeny filmre

Olyan megszoktuk, hogy a modern 35mm-es és 120-as filmek rugalmasak és hajlékonyak, hogy elfelejtjük, miből is készülnek valójában: műanyagból és zselatinból. Fagy alatti hőmérsékleten a film alapanyagának fizikai tulajdonságai megváltoznak. Az acetát vagy poliészter alap merevvé, keménnyé és meglepően törékennyé válik.

Ha túl gyorsan tekered a filmedet a dermesztő hidegben, az nemcsak ellenállni fog. El fog szakadni. Egyszer egy nagyon hideg januári reggelen túl agresszíven húztam előre a filmet a gépemben, és rettenetes feszültséghiányt éreztem a tekerőkarban. A film egyszerűen tisztán kettétört a gép belsejében. Nemcsak az elkészített képeket veszítettem el, hanem haza kellett várnom, hogy egy teljesen sötét szekrényben kinyissam a gépet, és megmentsem a fel nem exponált felét.

Hidegben fotózva lassíts. Mozgasd a filmtekerőt simán és óvatosan. Ne rántsd meg. És amikor elérsz a tekercs végére, ez a szabály tízszer fontosabbá válik. A film visszatekerése általában a legnagyobb feszültség ideje. Forgasd a visszatekerő kart a szokásos sebességed felével. Ha erős ellenállást érzel, állj meg. Hagyd, hogy a gép tíz percig melegedjen a kabátod alatt, mielőtt újra próbálkozol.

Kondenzáció: a csendes gyilkos

Ez az a rész, ami végleg tönkreteheti a gépeket, ha nem vigyázol. Három órát fotóztál a hóban. Te és a felszerelésed teljesen megfagytatok. Bementél a meleg, kényelmes lakásodba. Hirtelen minden üveg- és fémfelület a gépeden teljesen bepárásodik.

Ez a kondenzáció, és nem csak a lencse külső részén történik. A gép mechanikus belsejében is megjelenik. A nedvesség az áramköri lapokon zárlatot okozhat. A fém fogaskerekeken rozsda keletkezik. A vintage objektíveken pedig gomba jelenhet meg, ami véglegesen károsítja az üveg bevonatokat.

Ennek elkerülésére használd a Ziploc zacskó trükköt. Mielőtt bemennél a melegbe, tedd a fényképezőgépedet és az objektíveket egy légmentesen záródó műanyag zacskóba (például egy nagy fagyasztózacskóba), még kint a hidegben. Zárd le szorosan. Amikor beviszed a zacskót a melegbe, a ház meleg levegője a zacskó külső oldalán fog lecsapódni, nem a hideg gépen. Hagyd a gépet a lezárt zacskóban a konyhapulton pár órán át, amíg lassan felmelegszik szobahőmérsékletre. Amint a gép meleg, biztonságosan kiveheted.

Miért uralják a mechanikus gépek a telet

Ha olyan helyen élsz, ahol komoly telek vannak, érdemes lehet beszerezni egy teljesen mechanikus, manuális mechanikus tükörreflexes gépet. A 70-es és kora 80-as évekbeli gépek gyakorlatilag erre készültek, mert a zárjuk teljesen mechanikus. Nem az akkumulátortól függ a működésük. Az akkumulátor csak a belső fénymérőt táplálja.

Ha egy mechanikus gépben lemerül az akkumulátor, a fénymérő leáll, de a zár minden sebességnél működik tovább. Csak tippelhetsz az expozíciókra, vagy használhatsz egy fénymérő alkalmazást a telefonodon, és folytathatod a fotózást.

Azonban még a mechanikus gépeknek is vannak határai. A belső fogaskerekek és rugók vékony zsírréteggel vannak bevonva, hogy simán mozogjanak. Évtizedek alatt ez a zsír megöregszik és ragadóssá válik. Ha egy ötvenéves gépet viszel ki a dermesztő hidegbe, az öreg zsír megfagyhat. Ha azt veszed észre, hogy a zár lassan kattog, vagy a tükör nem tér vissza azonnal egy kép után, a kenőanyagok fagynak. Azonnal hagyd abba a fotózást, hogy ne sérüljön meg egy fogaskerék, és hagyd a gépet felmelegedni.

Ne hagyd, hogy a hó becsapja a fénymérődet

Itt egy gyors bónusz tipp havas napokra: a fényképezőgép belső fénymérője kissé buta. Minden jelenetet úgy értékel, hogy a fényt egy közepes, 18%-os szürkére átlagolja. Ha a gépet egy hatalmas, fényes, visszaverő fehér hómezőre irányítod, a fénymérő pánikba esik. Azt gondolja: „Hűha, ez a jelenet túl világos!” és azt javasolja, hogy erősen alulexponáld a képet, hogy a fényes fehérből fakó szürke legyen.

Ha vakon megbízol a fénymérődben a hóban, a képeid sárosak, sötétek és szomorúak lesznek. Ha egy jelenetet fényes fehér hó ural, szándékosan túlexponáld a képet +1 vagy +1,5 fényértékkel a fénymérő ajánlásához képest. Ez arra kényszeríti a havat, hogy tiszta, világos fehérként jelenjen meg a negatívon.

Készülj fel a hidegre

A téli fotózáshoz egy kis tudatosság kell, de a filmen megjelenő légköri eredmények teljesen megérik a plusz erőfeszítést. Ha olyan felszerelést keresel, ami jobban bírja a hideget, mint egy műanyag kompakt gép, egy teljesen mechanikus gépvázra váltás remek lépés. És mivel a hideg akkumulátor úgyis tönkreteszi a belső fénymérőt, egy dedikált kézi fénymérő a zsebedben igazi életmentő a pontos havas expozíciókhoz.

Ha készen állsz, hogy téliesítsd a felszerelésedet, nézz körül egy megbízható különálló fénymérő után, amit a meleg zsebedben tarthatsz, vagy böngéssz egy strapabíró klasszikus mechanikus tükörreflexes gép között, amelyet nem érdekel, ha leesik a hőmérséklet. Csak ne felejts el néhány extra elemet csomagolni, óvatosan tekerd a filmedet, és indulj el, mielőtt elolvad a hó.