Hogyan ismerjük fel, ha a vintage objektívünkön "maratott" gombakár keletkezett
Ha elég sokáig mozogsz a vintage fényképezőgép körökben, előbb-utóbb belefutsz a rettegett „G” betűs szóba: a gomba. Ez a filmfotósok és a vintage objektívgyűjtők legnagyobb rémálma. Nincs is szívszorítóbb annál, mint amikor egy bolhapiacon zseniális áron szerzel be egy klasszikus üvegrészt, hazaviszed, és rájössz, hogy a belső elemek úgy néznek ki, mintha egy kis tudományos kísérlet nőne bennük.
Többen tudjuk, hogy a gombát néha meg lehet tisztítani. Kinyitod az objektívet, hidrogén-peroxiddal és ammóniával kezeled, majd letörlöd. De van egy sötétebb, tartósabb oldala ennek a problémának, amiről sokan csak akkor beszélnek, amikor már késő. Az úgynevezett maratott gombakáról beszélek.
Beszéljünk arról, mi történik, amikor az a kis bolyhos pókháló véglegesen nyomot hagy a vintage üvegeden, hogyan ismerheted fel, és mit jelent ez a mindennapi fotózásod szempontjából.
Mi is zajlik valójában az objektíved belsejében?
Ahhoz, hogy megértsd a maratást, tudnod kell, mi is az a lencsegomba. A por és a nedvesség elkerülhetetlenül bejut a régebbi, nem zárt objektívek belsejébe. A vintage fényképezőgép felszerelést használatra tervezték, és a használat azt jelenti, hogy ki van téve a környezeti hatásoknak. A levegőben lebegő spórák leülepednek az objektív cső belsejében lévő üvegelemekre. Ha az objektívet sötét, kissé párás helyen tárolod – például egy bőr fényképezőgép táskában a szekrény mélyén húsz évig –, ezek a spórák felébrednek.
A gombának ennivalóra van szüksége. Sajnos imádja a vintage objektívbevonatokban található szerves vegyületeket, és néha még az egyes lencsecsoportokat összeragasztó ragasztókat is. Ahogy a gomba táplálkozik és terjed az üvegen, természetesen egy rendkívül maró savat választ ki.
Ha időben észreveszed a gombát, gyakran csak letörölheted. Az alatta lévő üveg teljesen rendben lesz. De ha ez a savas váladék évekig, akár évtizedekig az üvegen marad, szó szerint átrágja az antireflexiós bevonatot és közvetlenül az üvegbe hatol. Ez a tartós hegesedés az, amit maratásnak hívunk.
Felületi gomba vs. maratott üveg
A legnehezebb az idősebb objektívek vásárlásában, hogy a felületi gomba és a maratott gomba szinte teljesen egyformán néz ki, amikor először megvizsgálod az objektívet. Mindkettő az ismerős, kiterjedt, ágas-bogas mintázatként jelenik meg, ami kicsit olyan, mint a dérrel borított gyökerek vagy villámok, amelyek átszövik az üveget.
A különbség csak akkor válik igazán nyilvánvalóvá, amikor valaki végre kinyitja az objektívet, hogy megtisztítsa. A maratott gombát egész nap dörzsölheted a legerősebb optikai tisztítókkal, de a foltok nem fognak eltűnni. Ennek az az oka, hogy a maratott gomba már nem az üveg felszínén ül – az az üveg és a bevonat fizikai hiánya. A sav mikroszkopikus árkot vájt az elembe. A maratott gomba letörlése olyan, mintha megpróbálnál felsöpörni egy kátyút az udvarodon. A kár beégett.
Hogyan vizsgáld meg az objektíved profi módjára
Nem kell drága felszerelés ahhoz, hogy ellenőrizd az objektíveidet gomba vagy maratás szempontjából. Csak a telefonodra és egy sötét szobára van szükséged. Íme a pontos folyamat, amit követek, amikor új vintage darabot vizsgálok meg, hogy lássam, milyen állapotban vannak az optikák.
1. lépés: Használj erős, egy pontból érkező fényt
Kapcsold be a telefonod zseblámpáját. A normál szobai világítás túl szórt ahhoz, hogy megmutassa a belső üveghibákat. Erős, éles fényre van szükséged, ami áthatol az objektív elemein, és megvilágít minden porszemet, ködöt és gombásodást.
2. lépés: Nyisd ki teljesen a rekeszt
Állítsd az objektívet a legszélesebb rekeszre, hogy a belső rekeszlamellák el legyenek húzva. Ha olyan objektívet vizsgálsz, amelynek hátulján automatikus rekeszcsap van, finoman nyomd le a csapot, hogy a lamellák kinyíljanak. Egy tiszta, akadálytalan alagútra van szükséged az objektív közepén át.
3. lépés: A szög a lényeg
Ne csak egyenesen az objektív csövébe világíts a zseblámpával, és ne nézz közvetlenül a fénybe. Ez csak megvakít. Ehelyett tartsd a zseblámpát az objektív mögött, hogy átsüssön rajta, de nézz az objektív eleje felől enyhe szögből. Mozgasd az objektívet a kezedben, döntsd előre-hátra.
Az, amit keresel, bármi, ami megfogja a fényt. A por apró, elszigetelt fehér pöttyökként fog kinézni. A tisztítási karcok vékony, sejtelmes pókhálószálakhoz hasonlítanak. A gomba jellegzetesen organikus, ágas-bogas hálózatként jelenik meg.
Ha tudod, hogy az objektívet már tisztították, de még mindig halvány, szellemszerű körvonalakat látsz ezekből az ágas mintákból, amikor a fény éppen jól esik rá, akkor maratott üveget nézel. Néha a maratás nem ágas mintákat mutat; ha a gomba sűrű és tömör volt, a maratás csak egy felhős, matt, tartós foltnak tűnhet, ahol a bevonat teljesen elfogyott.
Valóban tönkreteszi-e a maratás a fotóidat?
Itt jön az, amikor azt mondom, vegyél egy mély levegőt. Rossz érzés, ha kiderül, hogy az objektíveden tartós maratás van, de ez nem jelenti azt, hogy az objektív a kukában a helye. Valójában lehet, hogy a képeiden észre sem veszed.
A fényképezőgépek nem „látják” az objektív felületét úgy, ahogy a szemed, amikor zseblámpával nézed. Attól függően, hogy az optikai rendszerben hol helyezkedik el a maratott elem, a fény csak kissé szóródhat áthaladás közben.
Ha a maratás enyhe, a fotókra gyakorolt hatás szinte nulla lesz. Talán elveszítesz egy apró, mikroszkopikus kontrasztot erős háttérvilágításos helyzetekben, de a mindennapi fotózásban? Ugyanolyan lesz, mint egy makulátlan példány. Nekem például van egy régi 50mm-es objektívem rettenetes hegesedéssel az első elemen, és még mindig hihetetlenül éles.
Ha azonban a maratás súlyos, sűrűn összetömörült, vagy közvetlenül a hátsó elemen van (ami a film vagy szenzor közelében helyezkedik el), az eredmények romlanak. A rossz maratás erősen szórja a fényt. A képeid fakónak tűnnek, a színek sárosnak, a csúcsfények túlzottan elterjednek, és erős becsillanás jelentkezik, amikor a kamerát fényforrás felé fordítod. Néha az emberek élvezik ezt az alacsony kontrasztú, álomszerű hatást portrékhoz, de gyorsan unalmassá válik, ha csak normális, tiszta fotót szeretnél.
Hogyan állítsd meg a terjedést
Ha maratott objektíved van, a legfontosabb, hogy megbizonyosodj róla, hogy a gomba tényleg elpusztult. A maratás csak a heg, de ha az aktív gomba még él, technikailag spórákat bocsáthat ki, és átterjedhet a többi felszerelésedre.
Az objektív néhány órára közvetlen, erős napfényre helyezése (kamera nélkül, hogy elkerüld a zárfüggöny megégését!) remek módja annak, hogy az UV-sugarak semlegesítsék az aktív gombát. Tárold a felszerelésed jól szellőző, száraz helyen. Hosszú távú tároláshoz kerüld a sötét fényképezőgép táskákat, és használj átlátszó műanyag dobozt sok szilikagél tasakkal.
Mikor érdemes továbblépni
Előfordul, hogy egy erősen maratott objektív már nem éri meg a használatot. Ha a kontraszt teljesen eltűnt, és minden kép úgy néz ki, mintha egy piszkos akváriumon keresztül készült volna, talán ideje nyugdíjazni azt az üvegrészt a vitrinszekrényben. A vintage felszerelés csodálatos tulajdonsága, hogy mindig van egy másik gyönyörű példány, amely új otthonra vár. Ha eleged van a homályos optikákból, és valami olyat szeretnél, ami dobozból kivéve élénk, ütős, kontrasztos képeket ad, mindenképpen nézd meg a bolt kínálatát. Böngészhetsz egy hatalmas, folyamatosan frissülő készletben, ahol alaposan átvizsgált manuális fókuszú objektívek között találhatod meg a tökéletes, tiszta cserét a felszerelésedhez.
Ne bántsd magad, ha maratott objektívvel jársz. Ez egyfajta beavatási szertartás minden vintage fényképezőgép rajongó számára. Tanuld meg felismerni, teszteld, hogyan működik, és haladj tovább. Jó fotózást kívánok!