Ha mostanában időt töltöttél az Instagram vagy Pinterest filmfotózással foglalkozó oldalainak böngészésével, biztosan láttad már. Azokat a hihetetlenül lágy, világos és légies képeket. A zöldek mentára emlékeztetnek, a pirosak puha őszibarack színűek, az ég pedig egy lenyűgöző halványkék árnyalat. Szinte inkább akvarell festménynek tűnik, mint fényképnek.

Amikor először kezdtem filmre fotózni, hosszú ideig nem értettem, hogyan érik el az emberek ezt a képzőművészeti, pasztell hatást. Pont ugyanazokat a filmeket használtam, ugyanazokat a tájakat vagy portrékat fotóztam, mégis a szkenneléseim sötétek, kontrasztosak és kissé sárosak lettek. Azt hittem, csak órákat töltenek a film szkennelések utómunkájával.

De az igazi titok, hogy elérd ezeket a gyönyörű, pasztell tónusokat, valójában a fényképezőgépben történik, még mielőtt megnyomnád a zárat. Mindez egy alapvető trükkön múlik: véletlenül szándékosan túlexponálni a színes negatív filmet.

Miért néz ki jobban a film, ha túlexponálod

Ha digitális fényképezőgéppel vagy okostelefonnal kezdtél fotózni, a szándékos túlexponálás gondolata teljesen furcsának tűnhet. A digitális világban a túlexponálás szinte bűnnek számít. Ha a digitális szenzoron kiégnek a csúcsfények, az az információ örökre elveszik. Csak tiszta fehér foltok maradnak, amiket soha nem lehet visszahozni.

A színes negatív film viszont teljesen más történet. A digitális szenzorokkal ellentétben a film imádja a fényt. Olyan filmek, mint a Kodak Portra, Fuji Pro 400H (nyugodj békében), vagy akár olcsóbb opciók, mint a Kodak Gold hihetetlen "expozíciós tűréssel" rendelkeznek. A tűrés egy elegáns kifejezés arra, hogy a film nagyon megbocsátó.

Amikor színes negatív filmet használsz, az árnyékok általában az elsők, amik elveszítik a részleteket és szemcsések lesznek. Ha túlexponálod a filmet, bőséges fényt juttatsz az árnyékokba, eltüntetve a sáros szemcséket és kisimítva a képet. Eközben a csúcsfények elég erősek ahhoz, hogy elviseljék a plusz fényt anélkül, hogy teljesen kiégnének. Az eredmény egy laposabb, lágyabb kép alacsonyabb kontraszttal és gyönyörű, tompított pasztell színátmenetekkel.

Hogyan túlexponálj szándékosan (a matek ijesztő része nélkül)

A koncepció egyszerű, de a fényképezőgéped becsapása első pár alkalommal furcsának tűnhet. Alapvetően két egyszerű módja van a film túlexponálásának, attól függően, milyen típusú gépet használsz.

1. módszer: Téveszd meg a fényképezőgép ISO tárcsáját.
Ha olyan gépet használsz, amelynek van beépített fénymérője és manuális ISO tárcsája, csak annyit kell tenned, hogy lassabb filmet mondasz a gépnek, mint amilyen valójában van. Például, ha egy tekercs Kodak Portra 400-at töltesz be, ne állítsd az ISO tárcsát 400-ra, hanem 200-ra. Ez azt jelzi a gép fénymérőjének, hogy "Hé, ennek a filmnek kétszer annyi fényre van szüksége." A gép automatikusan egy fényértékkel több fényt enged be. Innentől kezdve normálisan fényképezel, és tökéletesen túlexponált negatívokat kapsz.

2. módszer: Használd az expozíció kompenzációs tárcsát.
Ha egy modernebb filmgéped van, amely automatikusan olvassa a DX kódot a filmkazettáról (tehát nem tudod manuálisan állítani az ISO-t), keresd az expozíció kompenzációs tárcsát. Ez általában "+1, +2, -1, -2" jelzésekkel van ellátva. Csak állítsd +1-re. A gép helyesen olvassa az ISO-t, de szándékosan minden képet egy fényértékkel túlexponál.

Fénymérés az árnyékokra

A plusz egy fényérték beállítása csak a feladat fele. A másik fele, hogy a megfelelő pontra irányítsd a gépet a fényméréskor. Ha azt a világos, légies képzőművészeti hatást szeretnéd, különösen portréknál, az árnyékokra kell mérni.

Ha csak a fényképezőgépet egy emberre irányítod, aki világos ég előtt áll, a gép az ég fényességét látva alulexponálja a témát, így az arca sötét lesz. Ehelyett menj közelebb a témához, irányítsd a gépet a ruhájának sötétebb részeire vagy az arc árnyékos oldalára, és állítsd be az expozíciót erre. Ha az árnyékokra méred a fényt és +1 fényértékkel túlexponálod a filmet, a bőrtónusok hihetetlenül ragyogóak, krémesek és lágyak lesznek.

A legjobb filmek pasztell tónusokhoz

Bár gyakorlatilag bármilyen színes negatív filmet túlexponálhatsz, bizonyos típusok igazán ragyognak, ha sok fényt kapnak.

• Kodak Portra 400: Ez a pasztell megjelenés arany standardja. A Portra jobban kezeli a túlexponálást, mint szinte bármely más film a piacon. Ha Portra 400-at ISO 200-on (egy fényértékkel túlexponálva) használod, hihetetlenül lágy bőrtónusokat és édes, meleg árnyalatokat kapsz. Még ISO 100-on is fotózhatod, ha igazán elmosódott, álomszerű hatást szeretnél erős, déli fényben.
• Kodak Gold 200: A Gold általában nagyon meleg, sárgás tónusú. Ha ISO 100-on fotózod, a kontraszt csökken, és az intenzív sárgák gyönyörű, lágy őszibarack és arany árnyalatokká válnak. Ez a kedvenc költséghatékony választásom nyári napokra.
• FujiFilm C200 vagy Superia: A Kodak meleg tónusú, a Fuji pedig hűvösebb. Ha egy fényértékkel túlexponálod a Fuji filmet, megkapod a nagyon keresett mentazöldeket, lágy mályvákat és tiszta, jeges kékeket az égben.

Egy gyors figyelmeztetés: Amit itt említettem, az kizárólag a színes negatív filmre vonatkozik. Ha diás filmet használsz (például Ektachrome vagy Provia), semmiképp se túlexponáld. A diás film sokkal inkább hasonlít a digitális szenzorra. Ha túlexponálod, tönkreteszed a képeidet. Mindig a dobozon megadott sebességen fotózz diás filmmel.

Az utolsó lépés: Beszélj a laborral

Ez a rész kulcsfontosságú, de gyakran kihagyják. A film túlexponálása fizikailag vastagabb, sűrűbb negatívot eredményez. Amikor a labor szkennere egy sűrű negatívot lát, az automatikus szoftver általában megpróbálja "korrigálni" azt azzal, hogy visszahozza a kontrasztot és sötétíti a képet.

Ha nem kommunikálsz a laborral, lehet, hogy "megjavítják" a szándékos túlexponálást, így csak átlagos képeket kapsz vissza. Amikor leadod a tekercseket, írj egy kis megjegyzést vagy mondd el a laborosnak: "Ezt egy fényértékkel túlexponáltam a lágy, pasztell hatásért. Kérlek, a csúcsfényekre állítsák be a szkennelést, és tartsák világosnak, légiesnek." Egy jó film labor pontosan érteni fogja, mit szeretnél, és úgy állítja be a szkennelést, hogy megőrizze ezeket a gyönyörű lágy tónusokat.

A megfelelő felszerelés

Nem kell egy drága középformátumú gép, hogy ezt a megjelenést elérd. Bármilyen megbízható gép, amely lehetővé teszi az expozíció manuális vezérlését vagy az ISO beállításának módosítását, lehetővé teszi, hogy egész nyáron ezeket az álomszerű pasztell tónusokat kergesd. Ha a jelenlegi kompakt géped nem engedi felülbírálni a beállításokat, ideje lehet beszerezni egy olyat, amely több kreatív szabadságot ad.

Ha készen állsz a manuális expozíciók kipróbálására, nagyon ajánlom, hogy szerezz be egy klasszikus SLR fényképezőgépet. Ezek teljes kontrollt adnak a zársebesség és rekesz felett, így az árnyékokra való fénymérés gyerekjáték. Ha pedig egy régebbi, teljesen mechanikus gépet használsz beépített fénymérő nélkül, egy megbízható különálló fénymérő beszerzése a legjobb módja annak, hogy minden alkalommal pontosan eltaláld a +1 fényérték túlexponálást.

Tölts be egy friss tekercset, állítsd lejjebb az ISO tárcsát egy fokozattal, és nézd meg, mit tesz egy kis extra fény a képeiddel. Amint megkapod az első tökéletesen túlexponált szkennelt képeket a labortól, valószínűleg soha többé nem fogsz a doboz szerinti sebességen fotózni.