Az egyik legjobb dolog a modern digitális fotózásban, hogy milyen könnyen tudunk vintage objektíveket használni az újabb tükör nélküli és DSLR vázainkon. Valami igazán kielégítő érzés, amikor egy nehéz, rézből és üvegből készült, ötvenéves darabot ráteszünk egy csillogó új szenzorra, és megnézzük, milyen karaktert ad a képeinknek. A fények vadabbak, a kontraszt lágyabb, és a manuális fókuszálás tapintható élménye páratlan.

De amikor először kezdtem analóg üveget használni a digitális fényképezőmmel, néhány nagyon bosszantó problémába ütköztem. Először is, hónapokkal később Lightroomban visszanézve a képeimet, kétségbeesetten próbáltam emlékezni, melyik objektívet használtam. Ez az 50mm f/1.4 volt vagy az 55mm f/1.8? A kép metaadata teljesen üres volt. Másodszor, és még rosszabbul, sok kép furcsán elmosódott lett, még akkor is, amikor tudtam, hogy a fókusz csúcsjelzését tökéletesen eltaláltam.

Több időbe telt, mint szeretném bevallani, mire rájöttem a problémára: a fényképezőgépemnek fogalma sem volt, milyen objektív van rajta. Mivel a vintage objektívek és az egyszerű fém adapterek nem rendelkeznek elektronikus érintkezőkkel, nem tudnak kommunikálni a fényképezőgép agyával. Meg kell mondanod a gépnek, hogy min keresztül néz. A vintage objektív profilok bevitele a fényképezőgép menüjébe teljesen megváltoztatja a játékot. Íme, miért kell ezt feltétlenül megtenned, és hogyan állítsd be.

A két legfontosabb ok, amiért szükséged van objektív profilokra

EXIF adatok megőrzése

Ha szereted rendszerezve tartani a fotókönyvtáradat, az EXIF adat a legjobb barátod. Rögzíti a dátumot, időt, ISO-t, záridőt és az objektív információkat. Ha manuális objektívet használsz profilprogramozás nélkül, a gyújtótávolság és rekeszmezők üresek maradnak. Ha megmondod a gépnek, hogy egy 135mm-es objektívet használsz, ez az adat beíródik a fájlba. Később, ha szeretnéd kiszűrni a Lightroom katalógusodból az összes vintage teleobjektívvel készült portrét, az két másodpercet vesz igénybe ahelyett, hogy órákig találgatnál.

Beépített képstabilizálás (IBIS) javítása

Ez a kritikus pont. A legtöbb modern tükör nélküli gép beépített képstabilizálással rendelkezik, ahol a szenzor fizikailag mozog a gépen belül, hogy ellensúlyozza a kezed mozgását. Ez gyakorlatilag varázslat. De itt a csavar: az IBIS-nek pontosan tudnia kell az objektív gyújtótávolságát, hogy kiszámolja, milyen messzire és milyen gyorsan mozgassa a szenzort.

Ha a géped azt hiszi, hogy egy 28mm-es nagylátószögű objektív van rajta, de valójában egy 135mm-es vintage teleobjektívet szereltél fel, a szenzor nem fog elég mértékben mozogni a hosszú gyújtótávolság stabilizálásához. Még rosszabb, ha a gép azt hiszi, hogy 135mm van rajta, de te egy 28mm-est tettél fel, a szenzor túlkompenzál, és mozgáselmosódást visz a képeidbe. Tíz másodpercet rászánni a gyújtótávolság beprogramozására biztosítja, hogy az IBIS tökéletesen működjön bármilyen régi objektívvel.

Első lépés: Az adaptált objektívek aranyszabálya

Mielőtt belevágnál a gyújtótávolság programozásába, ellenőrizned kell egy fontos beállítást. Mivel a géped nem érzékeli az elektronikus kapcsolatot a vintage objektívvel, az alapértelmezett biztonsági mechanizmus az, hogy lezárja a zárat. Azt feltételezi, hogy az objektív hibás vagy hiányzik. Megnyomod a zárgombot, és semmi sem történik.

Ennek javításához meg kell találnod a Release Without Lens vagy Shoot Without Lens beállítást a gép menüjében, és engedélyezned kell. Minden nagy márka kicsit más helyen rejti ezt el, de általában az egyedi beállítások vagy a zár beállításai között találod. Ha ez engedélyezve van, a géped boldogan exponál bármilyen üveg vagy fém cső legyen is az elején.

Profilok beállítása népszerű fényképezőgép márkákon

Minden fényképezőgép rendszer kicsit másképp kezeli ezeket a profilokat. Íme egy gyors összefoglaló, hogyan találhatod meg és programozhatod ezt az információt a három nagy tükör nélküli rendszerben.

Fujifilm: A vintage rajongók legjobb barátja

A Fuji gépek rendkívül népszerűek vintage üveg adaptálására, főleg a filmes szimulációk miatt, de azért is, mert a menürendszerük gyönyörűen kezeli a régi objektíveket. A Fujifilm akár hat egyedi profilt is létrehoz lehetővé tesz.

Menj a menübe, és keresd meg a Mount Adapter Setting opciót. Itt választhatsz Lens 1-től Lens 6-ig. Minden helyhez beírhatsz egyedi nevet, például "Canon FD 50mm" vagy "Helios 44-2". Megadhatod a pontos gyújtótávolságot, és a Fuji még egyedi torzításkorrekciót, színárnyalatot és vignettálás javítást is engedélyez minden objektívhez. Ez zseniális. Objektívcsere esetén csak válaszd ki a megfelelő mentett profilt.

Sony: Az IBIS mestere

A Sony full-frame vázak hihetetlen stabilizálással rendelkeznek, de a manuális objektívek menürendszere kicsit egyszerűbb, mint a Fujié. Ahelyett, hogy egy rendezett listát tartana a névvel ellátott objektívekről, a Sony ezt közvetlenül a stabilizációs rendszerhez köti.

Nyisd meg a menüt, és keresd meg a SteadyShot Settings opciót. Először győződj meg róla, hogy a SteadyShot be van kapcsolva. Ezután állítsd a SteadyShot Adjust beállítást Auto-ról Manual-ra. Alatta megjelenik a SteadyShot Focal Length opció. Kattints rá, és görgess a vintage objektív gyújtótávolságára. Az elektronikus keresődben azonnal simábbá válik a kép, ahogy az IBIS helyesen kalibrál.

Nikon Z és Canon R rendszerek

Ha Nikon Z sorozaton fotózol, menj a Setup Menübe, és keresd meg a Non-CPU Lens Data opciót. A Nikon gyakorlatilag tökéletesre fejlesztette ezt, mivel évtizedek óta natívan támogatja a manuális fókuszú F-bajonettes objektíveket. Megadhatod a gyújtótávolságot és a maximális rekeszt, ami szépen beíródik az EXIF adatokba.

A Canon tükör nélküli gépeken egy kicsit nehezebb a helyzet, mivel natívan egyszerű fém adapterek profiljainak mentése kevésbé rugalmas speciális "chipes" adapter nélkül. Azonban még így is könnyen beírhatod a gyújtótávolságot manuálisan a Képstabilizálás menüben, amikor stabilizálatlan manuális objektívet szerelsz fel, hogy a szenzormozgatás megfelelően működjön.

Munka folyamat tippek, hogy ne felejtsd el

Tudom, mire gondolsz: minden objektívcsere után egy almenübe merülni kínszenvedésnek hangzik. Igazad van, az is. Az első hetekben, amikor ezt próbáltam, folyton elfelejtettem frissíteni a beállítást, és teljesen elrontottam a képeket helytelen IBIS kompenzációval.

A trükk az, hogy ezt a beállítást hozzárendeled egy egyedi gombhoz. A legtöbb modern gép lehetővé teszi, hogy egyedi almenü elemeket rendelj hozzá a gépváz különböző, névtelen gombjaihoz. Én mindig a lencsekioldó gomb mellé rendelem a profil beállítást. Amikor megnyomom a lencsekioldó gombot, hogy lecsavarjam az 50mm-est, a hüvelykujjam már pontosan ott van, ahol a 28mm gyújtótávolság menüjét elő tudom hívni, amit épp fel akarok szerelni. Így a bosszantó harminc másodperces menüböngészésből három másodperces szokás lesz.

Ideje új régi üvegeket keresni

A menübeállítások elsajátításának egyik legjobb része, hogy van egy jó indokod, hogy egy apró hadsereget gyűjts össze egyedi hibákkal teli, gyönyörű régi objektívekből. Nem kell ezreket költened, hogy hihetetlen karaktert kapj. Ha bővíteni szeretnéd a felszerelésed, és valami szórakoztatót keresel adaptálásra, nagyon ajánlom, hogy nézz körül néhány klasszikus fix objektív között. Egy nagyszerű válogatást találsz ezen a kényelmes keresőn keresztül: kézi fókuszú objektívek itt. Ne felejts el venni egy alap adaptert a rendszeredhez, és egy jó minőségű, például egy szép régi bőr szíjat, hogy minden biztonságban legyen, miközben sétálsz.

A régi objektívek adaptálása valóban hozzáad néhány furcsaságot a fotózási folyamathoz, de ha pontosan megmondod a digitális gépednek, hogy mivel dolgozik, az eltávolítja a legnagyobb fejfájásokat. Szánj öt percet a profilok beállítására és egy egyedi gomb hozzárendelésére még ma. Legközelebb, amikor gyenge fényben fotózol, és az IBIS tökéletesen stabilizál egy fél másodperces expozíciót egy 1974-ben készült objektívvel, nagyon hálás leszel, hogy megtetted.